Teherfuvarozók Európai Szakszervezete


Ugrás a tartalomhoz

AETR

KÖZLEKEDÉS


tevig.lapnyomtatható példány A TEVÉKENYSÉGIGAZOLÓ LAP!


A közúti közlekedésben használt menetíró készülékekről szóló, 1985. december 20-i 3821/85/EGK tanácsi rendelet végrehajtásáról szóló 124/2005. (XII. 29.) GKM rendelet (továbbiakban: Rendelet) módosítása vezeti be Magyarországon a tevékenység igazoló lapot, a közúti szállításra vonatkozó egyes szociális jogszabályokkal kapcsolatos formanyomtatványról szóló, 2007. április 12-ei 2007/230/EK bizottsági határozat alapján. A hazai gépkocsivezetők illetőleg az üzembentartók kötelesek 2007. szeptember 7-től a Rendelet 3. számú mellékletében meghatározott tevékenység igazolólapot használni.

A közúti szállításra vonatkozó egyes szociális jogszabályokkal kapcsolatos formanyomtatványról szóló 2007/230/EK határozatot módosította a Bizottság 2009/959/EU számú határozata, amely 2009. december 14-ei keltezésű.

A határozat melléklete tartalmazza az „Új tevékenységigazoló lap" formáját. Az új formulára azért volt szükség, mert a tapasztalatok azt mutatják, hogy a 2007/230/EK bizottsági rendelet ( 2 ) mellékletében szereplő tevékenységigazoló formanyomtatvány rovatai nem fedik le az összes olyan esetet, amikor a járművezető által végzett tevékenységeknek a menetíró készülékben való rögzítése technikai okokból nem lehetséges.

A Rendelet 3. számú mellékletének módosítása folyamatban van, így az új nyomtatvány pillanatnyilag nem szerepel a jogszabályban. Ennek ellenére az új tevékenységigazoló lap alkalmazását javasoljuk, mind nemzetközi mind belföldi szállítási feladatok esetében.

Az igazoló formanyomtatványt kizárólag akkor kell használni, ha - objektív okokból kifolyólag - a menetíró készülékben rögzített adatok alapján nem igazolható az 561/2006/EK rendelet követelményeinek teljesülése.

A munkáltató a gépjárművezető részére a tevékenységigazoló lapot köteles kiadni azokra a napokra, amelyeken a gépjárművezető nem végzett az 561/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet vagy az AETR Megállapodás hatálya alá tartozó tevékenységet. Az igazoláson a munkáltató - a részére a külön jogszabályban meghatározott nyilvántartás adataival összhangban - meg kell jelölje:




  1. pontot, ha a gépkocsivezető keresőképtelenséget okozó betegállományban volt,
  2. pontot, ha gépjárművezető éves szabadsága miatt nem végzett munkát,
  3. pontot, ha szabadságon volt vagy pihenőidejét töltötte,
  4. pontot, ha a gépjárművezető olyan munkát végzett, amely nem tartozik az 561/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet vagy az AETR Megállapodás hatálya alá.
  5. pontot, ha a gépkocsivezető a járművezetésen kívül egyéb tevékenységet végzett,
  6. pontot, ha a gépkocsivezető rendelkezésre állt azaz készenlétben volt.
A gépjárművezető köteles a részére kiadott tevékenységigazoló lap 21-22. pontját a járművezetői tevékenységének megkezdése előtt kitölteni, továbbá a tevékenységigazoló lapot a 3821/85/EGK tanácsi rendeletben meghatározott módon - az adatrögzítő lapokra vonatkozó előírások megfelelő alkalmazásával - kell kezelni." Azaz az ellenőrzést végző személynek átadni, valamint vonatkozik rá az egy éves megőrzési kötelezettség is.

A Nemzeti Közlekedési Hatóság értesítette az Európai Uniós tagállamok közúti ellenőrzéseket végző hatóságai munkatársait valamint az őket tömörítő MIDT szakbizottság titkárságát arról a tényről, hogy a Magyar Köztársaság a tevékenységigazoló lapot beépítette jogrendjébe, azaz kötelező használatát előírta.

Az Európai Unió által kibocsátott határozatnak megfelelő nyomtatványok használatát a Bizottság nem tette kötelező érvényűvé a tagállamok számára, de mivel széles körű egyeztetést követően bocsátották ki, várhatóan a tagállamok jelentős többsége is jogrendjébe fogja iktatni.
Válassz...


UTC idő csapdájában


2009.08.20


Okoska meséli:


Nagykőrösi telepen megbeszéltem egy kollégával, hogy találkozunk Mosonmagyaróváron és együtt megyünk a közös lerakóra. Vasárnap éjfél után indulok, mondtam. Hétfőn hajnalba, Móvára érkezéskor nem találtam meg a kollégát. SMS váltás után kiderült, hogy Ő már távol jár, kb. 2 órának megfelelő távolságra a megbeszélt találkozási helytől. Mérgelődtem és közben elmeséltem egy ott várakozó gépkocsivezetőnek, hogyan jártam a megbeszélt találkával. Ekkor érkezett a meglepetés. Gyanítva az okát, elmondta, hogy szerinte miért nem jött össze a megbeszélt időpont. Ráhibázott, mivel tényleg UTC idő szerint indultam, éjfél után. A kolléga azért nem várt meg, tartja valószínűnek, mert Ő magyar idő szerint dolgozik és indult el. Amit utólag be kell látnom Ő járt el helyesen.


Magyarázat a következő:


Magyar idő szerint kell magyar rendszámú autón dolgozó gépjárművezetőnek az időt betartani. Azért szerepel az UTC idő után az a szám, amennyivel az adott ország időeltolódása van. Magyarország esetén UTC+2 azt jelenti, hogy az UTC idő 22 óra, akkor Magyarországon éjfél van.
Okoska levonta a tanulságot:, Hogy mindenből lehet tanulni, de a legemlékezetesebb, amikor a saját kárán tanul meg dolgokat az ember.

UTC idő megértéséhez, rövid leírásban mellékelem a fontos alapismeretet:


Az egyezményes koordinált világidő vagy röviden koordinált világidő (Universal Time Coordinated, UTC) az a hivatkozási időzóna, amelyhez a Föld többi időzónáját viszonyítjuk. Ez a greenwichi középidő (GMT) utódja és néha még mindkét jelölést használják, bár a két fogalom nem azonos. Az UTC használata ajánlott, a GMT mint fogalom elavultnak tekinthető.
Az egyezményes koordinált világidő nagy pontosságú atomóraidőből származik, mely a nemzetközi atomidő (International Atomic Time, röviden TAI) alapján jár. Az UTC-t a TAI-hoz képest szökőmásodpercek egészítik ki. A Föld forgásához kapcsolódik az egyezményes világidő (Universal Time, UT).

A kétféle idő a Föld lassuló forgása miatt eltér, az eltérés kiküszöbölése céljából egy-másfél évente szökőmásodpercet iktatnak be. Ez lehetővé teszi, hogy az UTC 1 másodpercnél kisebb eltéréssel kövesse az egyezményes világidőt (UT). A Földön időzónákat hoztak létre, melyek az UTC-hez viszonyítva pozitív vagy negatív értékű órával térnek el (egyes időzónák ideje ettől a szabályos beosztástól 1/2 órával eltér).

Használata:
Értelemszerűen az UTC időt alkalmazza a Network Time Protocol (röviden NTP), vagyis a hálózati időprotokoll, amely arra szolgál, hogy sok felhasználói számítógépet olyan szerverek rendszerórájához lehessen szinkronizálni, amik ugyanakkor atomórákhoz vannak beállítva.

A rádióamatőrök UTC-ben rögzítik az összeköttetések adatait, mivel azok rendszerint több időzónát is áthidalnak.
A műholdas adások a műsoraik időpontját gyakran UTC-ben adják meg, bár a korábban megszokott (és már nem szabványos) GMT jelölés is előfordul. UTC időt használnak a repülésben is. Az időjárásjelentések, a repülési tervek, a légiirányítók utasításai mind UTC-t használnak, hogy el lehessen kerülni az időpontokra vonatkozó félreértéseket.

Minthogy az UTC egy nem-folytonos időskála, nem lehetséges pontosan kiszámítani az időkülönbséget két időpont között, hacsak nem használunk a számítás közben egy táblázatot, ami a szökőmásodperceket tartja nyilván. Emiatt azoknál a tudományos alkalmazásoknál, ahol többéves időszakok időkülönbségére van szükség, az UTC helyett TAI-val számolnak.

Egy időzóna a földfelszínnek az a területe, amelynek időmérő eszközei azonos időt mutatnak (ezt az időt "zónaidő"-nek is nevezik, szemben a "helyi idő"-vel, ami az adott hely földrajzi hosszúsága alapján állapítható meg). Ideális esetben az egyes időzónákat hosszúsági körök határolják, a valóságban azonban politikai okokból az országhatárokhoz igazítják őket. Régebben az emberek a Nap deleléséhez viszonyított helyi időt használták, amely településről településre eltért. Az órák állandó állítása a közlekedés gyorsabbá és az órák pontosabbá válásával egyre nagyobb gondot jelentett.

Mindegyik időzónát a koordinált világidőhöz (UTC) viszonyítják. A referenciahely a nulla meridián (0. hosszúsági kör), azaz a London közelében található Greenwichi Királyi Csillagvizsgálón átmenő főkör, ezért a koordinált világidőt korábban greenwichi középidőnek (GMT) nevezték.

A zónaidők a UTC-től általában egész órában térnek el, ritkábban az egészhez képest fél óra, két esetben pedig negyed óra eltérés van. A másodperc számértéke mindenütt azonos. Nagy kelet-nyugati kiterjedésű országokban (például Kína) előfordul, hogy egyetlen zónaidőt használnak; előfordulnak más különlegességek is.

összeállította:webmaster


Digitális tachográf kártyára vonatkozó remdelkezések

561/2006 olvas

124/2005. (XII. 29.) GKM rendelet a közúti közlekedésben használt menetíró készülékekről szóló, 1985. december 20-i 3821/85/EGK tanácsi rendelet végrehajtásáról A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 48. § (3) bekezdése b) pontjának 14. és 19. alpontjában kapott felhatalmazás alapján a közúti közlekedésben használt menetíró készülékekről szóló, 1985. december 20-i 3821/85/EGK tanácsi rendelet (a továbbiakban: 3821/85/EGK tanácsi rendelet) hazai végrehajtása érdekében - a hatáskörét érintő kérdésekben a belügyminiszterrel, a pénzügyminiszterrel, valamint a foglalkoztatási és munkaügyi miniszterrel egyetértésben - a következőket rendelem el: A rendelet hatálya
1. § (1) A rendelet hatálya kiterjed a 3821/85/EGK tanácsi rendelet hatálya alá tartozó természetes és jogi személyekre, valamint jogi személyiség nélküli gazdasági társaságokra és egyéni vállalkozókra.
(2) A rendelet hatálya a rendvédelmi szervekre az ellenőrzési feladatokhoz kapcsolódó rendelkezései tekintetében terjed ki.
(3) A rendelet alkalmazási köre kiterjed: a) a tachográf készülék, az adatrögzítő lap minta és a tachográf kártya jóváhagyási eljárására, b) a tachográf beépítési, üzembe helyezési, aktiválási, illesztési és javítási tevékenységére, c) a digitális tachográf és a tachográf kártya, az adatrögzítő lap, valamint a tevékenységigazoló lap használatára, d) a tachográf kártya kiadásának, cseréjének és pótlásának hatósági eljárására, ideértve a tachográf kártya nyilvántartását és az ehhez szükséges adatkezelést, valamint a nemzetközi adatcserét is. Értelmező rendelkezések 2. § E rendelet alkalmazásában: a) tachográf: a 3821/85/EGK tanácsi rendelet I. vagy I.B. mellékletében meghatározott menetíró készülék, ideértve a megfelelő működéséhez szükséges járműalkatrészeket és tartozékokat, valamint a menetíró készülék által történő kinyomtatáshoz használt papírt is; b) analóg tachográf: a 3821/85/EGK tanácsi rendelet I. mellékletében meghatározott kivitelű tachográf; c) digitális tachográf: a 3821/85/EGK tanácsi rendelet I.B. mellékletében meghatározott kivitelű tachográf; d) adatrögzítő lap: a 3821/85/EGK tanácsi rendelet I. melléklete I. fejezetének b) pontjában meghatározott eszköz; e) tachográf kártya: a 3821/85/EGK tanácsi rendelet I.B. melléklete I. fejezetének kk) pontjában meghatározott eszköz, amely az alkalmazásának célja szerint a következő típusú lehet: ea) műhelykártya: a 3821/85/EGK tanácsi rendelet I.B. melléklete I. fejezetének qq) pontjában meghatározott tachográf kártya, eb) gépjárművezetői kártya: a 3821/85/EGK tanácsi rendelet I.B. melléklete I. fejezetének t) pontjában meghatározott tachográf kártya, ec) ellenőri kártya: a 3821/85/EGK tanácsi rendelet I.B. melléklete I. fejezetének o) pontjában meghatározott tachográf kártya, ed) üzembentartói kártya: a 3821/85/EGK tanácsi rendelet I.B. melléklete I. fejezetének l) pontjában meghatározott tachográf kártya; f) műhely: a tachográf beépítését, üzembe helyezését, aktiválását, illesztését, illetőleg javítását végző, a gépjárműfenntartó tevékenység személyi és dologi feltételeiről szóló külön jogszabálynak megfelelő, a Nemzeti Közlekedési Hatóság területileg illetékes regionális igazgatóságánál bejelentett gépjármű fenntartó szervezet; g) gépjárművezető: a 3821/85/EGK tanácsi rendelet hatálya alá tartozó gépjármű vezetője; h) ellenőrző szerv: a közúti szállításra vonatkozó egyes szociális jogszabályok összehangolásáról, a 3821/85/EGK és a 2135/98/EK tanácsi rendelet módosításáról, valamint a 3820/85/EGK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló 561/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: 561/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet), valamint a 3821/85/EGK tanácsi rendeletben foglalt előírások ellenőrzésére külön jogszabály alapján jogosult szerv; i) ellenőr: az ellenőrző szerv feladatkörében eljáró hatósági személy; j) üzemben tartó: a tachográffal ellátott gépjármű üzemben tartója; k) jóváhagyó hatóság: a 3821/85/EGK tanácsi rendelet II. fejezetében meghatározott típusjóváhagyási feladatokat ellátó szervezet, amely a Magyar Köztársaság tekintetében a Nemzeti Közlekedési Hatóság Közép-magyarországi Regionális Igatgatósága; l) kártyakibocsátó hatóság: a 3821/85/EGK tanácsi rendeletben, valamint e rendeletben a tachográf kártya kibocsátásával kapcsolatos feladatokat ellátó szervezet, amely a Magyar Köztársaság tekintetében - a külön jogszabályban, valamint e rendeletben meghatározott feladatmegosztással - első fokon a Nemzeti Közlekedési Hatóságnak a kártya tulajdonosának lakóhelye (székhelye) szerint területileg illetékes regionális igazgatósága, másodfokon a Nemzeti Közlekedési Hatóság Központi Hivatala; m) kártyanyilvántartás: a kártyakibocsátó hatóság által kiadott tachográf kártyák adatait tartalmazó hatósági nyilvántartás; n) megszemélyesítés: a kártyakibocsátó hatóság azon eljárása, amelynek során a tachográf kártyát hozzárendelik a tachográf kártya kérelmezőjének személyéhez, illetőleg üzembentartói kártya esetében az üzemben tartóhoz; o) kártyatulajdonos: az a természetes személy, illetőleg üzembentartói kártya esetében az az üzemben tartó, akinek (amelynek) a részére a kártyakibocsátó hatóság a tachográf kártyát megszemélyesítette és kiadta; p) aktiválás: a 3821/85/EGK tanácsi rendelet I.B. melléklete I. fejezetének a) pontjában meghatározott tevékenység, amely a külön jogszabály alapján e tevékenység végzésére jogosult gépjárműfenntartó szervezetnél (digitális tachográf műhely) történhet; r) javítás: a 3821/85/EGK tanácsi rendelet I.B. melléklete I. fejezetének gg) pontjában meghatározott tevékenység; s) szokásos tartózkodási hely: a tachográf kártya kérelmezője, vagy tulajdonosa tekintetében a 3821/85/EGK tanácsi rendelet 14. cikk (3) bekezdés a) pontjában meghatározott hely, amely általában a lakóhely; t) tevékenységigazoló lap: a közúti szállításra vonatkozó egyes szociális jogszabályokkal kapcsolatos formanyomtatványról szóló, 2007. április 12-ei 2007/230/EK bizottsági határozat alapján a 3. számú mellékletben meghatározott okmány, amelyen a munkáltató igazolja, és a gépjárművezető nyilatkozik arról, hogy egy meghatározott időszakban nem végzett az 561/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet vagy a 2001. évi IX. törvénnyel kihirdetett, a nemzetközi közúti fuvarozást végző járművek személyzetének munkájáról szóló Európai Megállapodás (a továbbiakban: AETR Megállapodás) hatálya alá tartozó tevékenységet. A tachográf készülék, az adatrögzítő lap minta és a tachográf kártya típusjóváhagyása 3. § (1) A 3821/85/EGK tanácsi rendelet 4. cikke alapján az EK-típusjóváhagyási okmányt a tachográf típusra, az adatrögzítő lap mintájára, valamint a tachográf kártya típusára a gyártó kérelmére a Nemzeti Közlekedési Hatóság Közép-magyarországi Regionális Igazgatósága (a továbbiakban: jóváhagyó hatóság) adja ki, a 3821/85/EGK tanácsi rendelet 5. cikkében meghatározott feltételek alapján. (2) Az EK-típusjóváhagyás iránti kérelmet írásban kell benyújtani a 3821/85/EGK tanácsi rendelet 4. cikkében meghatározott, a típusbizonyítványban és a műszaki leírásban rögzítendő adatok közlésével. (3) Az EK-típusjóváhagyási eljárás díjára, valamint a díj megfizetésére a külön jogszabályban a járműalkatrészre, tartozékra és járműtulajdonságra vonatkozó jóváhagyási jel ("E", "e" jel) használati engedélyre meghatározottakat kell alkalmazni. A típusjóváhagyás ellenőrzése és az adatszolgáltatás 4. § (1) A jóváhagyó hatóság a kérelmező költségére, szakértő bevonásával ellenőrzi az általa kiadott jóváhagyással rendelkező típusú tachográf, adatrögzítő lap, valamint tachográf kártya jóváhagyott mintával való egyezőségét. (2) Az ellenőrzés eredménye, valamint az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes állam (a továbbiakban: tagállam) illetékes hatóságától kapott megkeresés alapján a jóváhagyó hatóság meghozza a 3821/85/EGK tanácsi rendelet 8. cikkében meghatározott intézkedéseket. (3) A jóváhagyó hatóság ellátja a 3821/85/EGK tanácsi rendelet 7. cikkében a tagállamok illetékes hatóságai részére meghatározott nemzetközi adatközlési és értesítési feladatokat. A tachográfok beépítésére és vizsgálatára vonatkozó követelmények 5. § (1) Az 561/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet hatálya alá tartozó járműbe tachográfot a külön jogszabályban meghatározott feltételeknek megfelelő, a tachográf kategóriájára vonatkozóan a Nemzeti Közlekedési Hatóságnak a telephely szerint illetékes regionális igazgatóságánál bejelentett gépjárműfenntartó szervezet (a továbbiakban: tachográf műhely), továbbá új, még használatba nem vett jármű esetében a jármű, illetőleg a tachográf gyártója építhet be. (2) A digitális tachográf illesztését, ellenőrzését és a digitális tachográf által tárolt adatok letöltését és kezelését a digitális tachográf műhely a digitális tachográf gyártmányára és típusára vonatkozó korlátozás nélkül végezheti, amennyiben a tachográf típusa tekintetében a szükséges eszközök a rendelkezésére állnak. (3) A (2) bekezdésben meghatározott tevékenységeket a digitális tachográf műhelyben olyan személy végezheti, akit a digitális tachográfok illesztéséhez, ellenőrzéséhez és adatkezeléséhez szükséges ismeretekre - a Nemzeti Közlekedési Hatóság Központi Hivatala által jóváhagyott tematika alapján - kiképeztek és személyre szóló műhelykártyával rendelkezik. (4) A digitális tachográf üzembe helyezését, aktiválását és javítását a digitális tachográf gyártója, vagy annak a külön jogszabály szerint a Nemzeti Közlekedési Hatóság Központi Hivatala által elismert hazai képviselője (a továbbiakban: a készülékgyártó hazai képviselete) által e tevékenységre a tachográf típusa tekintetében szerződéssel megbízott, a gépjárműfenntartó szervezetek személyi és dologi feltételeiről szóló rendeletben meghatározott digitális tachográf műhely végezheti. (5) A (4) bekezdésben meghatározott tevékenységek végzése esetében az aktiválást vagy a javítást végző személynek a digitális tachográf gyártója, vagy a készülékgyártó hazai képviselete által a digitális tachográf gyártmányára és típusára vonatkozóan meghatározott képzettséggel is rendelkeznie kell. A tachográf, az adatrögzítő lap, a tachográf kártya és a tevékenységigazoló lap használata 6. § (1) A tachográf készülék csak a típusához jóváhagyott és 3821/85/EGK tanácsi rendelet 15. cikk (5) bekezdésében előírt adatokkal ellátott adatrögzítő lappal, illetőleg nyomtató papírral, továbbá érvényes, működőképes és a kártyabirtokos részére kiadott tachográf kártyával használható. (2) Az üzemben tartó köteles biztosítani, hogy a tachográffal ellátott járművet olyan személy vezesse, aki rendelkezik: a) a tachográf szabályos működtetéséhez a tachográf kategóriája (analóg- vagy digitális tachográf) szerint szükséges ismeretekkel és a tachográf típusához jóváhagyott, elegendő mennyiségű adatrögzítő lappal, vagy b) a tachográf szabályos működtetéséhez a tachográf kategóriája szerint szükséges ismeretekkel, és a digitális tachográffal felszerelt gépkocsi esetében a személyére szólóan kiadott, érvényes gépjárművezetői kártyával, továbbá elegendő mennyiségű nyomtatópapírral. (3) A gépjárművezető a tachográffal ellátott járművel való munkavégzés során köteles a tachográfot, valamint az adatrögzítő lapot, illetőleg a tachográf kártyáját az 561/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletben, valamint a 3821/85/EGK tanácsi rendeletben meghatározott módon használni. (4) Az üzemben tartó köteles gondoskodni arról, hogy az ellenőrző szervek felhívására legalább 365 napra visszamenően rendelkezésre álljanak a járművét vezető gépjárművezetők tevékenységét dokumentáló a) analóg tachográf esetében az adatrögzítő lapok, b) digitális tachográf esetében a digitális tachográf által rögzített adatok elektronikus formában. (5) A (4) bekezdés b) pontjában foglaltak teljesítése érdekében az üzemben tartó köteles a) a foglalkoztatott gépjárművezetőjének gépjárművezetői kártyájáról 28 naponként legalább egy alkalommal, valamint b) az üzemben tartott gépjárművébe beépített digitális tachográfról negyedévente legalább egy alkalommal a tárolt adatokat letölteni, c) a javításra kerülő járművek esetében a digitális tachográf javító műhely által letöltött adatokat átvenni, továbbá d) a letöltött adatokat elektronikus adattárolón (CD-ROM-on vagy DVD-ROM-on) a letöltést követően 12 hónapig megőrizni és az ellenőrző szerv számára ellenőrzés céljára rendelkezésre bocsátani. (6) Az üzemben tartó, illetőleg távollétében a gépjárművezető a tachográf meghibásodása esetében köteles gondoskodni arról, hogy a) a fuvarfeladat befejezését követően haladéktalanul, de legkésőbb a meghibásodást követően egy héttel a tachográf javítása az erre jogosult műhelyben megtörténjen, és b) a járművel a javítás megtörténtéig új fuvarfeladatot ne kezdjenek meg. (7) Amennyiben a jármű fuvarfeladata a tachográf meghibásodását követő egy héten belül nem fejeződik be, a tachográf megjavíttatásáról a gépjárművezető köteles - a fuvarfeladat megszakításával - gondoskodni. (8) A kártyatulajdonos a kártyakibocsátó hatóságnál köteles bejelenteni, ha a részére kiadott tachográf kártya: a) elveszett, ellopták vagy megsemmisült, b) megrongálódás vagy elhasználódás miatt működésképtelenné vált. (9) A munkáltató a gépjárművezető részére a 3. számú mellékletben meghatározott tevékenységigazoló lapot köteles kiadni azokra a napokra, amelyeken a gépjárművezető nem végzett az 561/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet vagy az AETR Megállapodás hatálya alá tartozó tevékenységet. Az igazoláson a munkáltató - a részére a külön jogszabályban meghatározott nyilvántartás adataival összhangban - meg kell jelölje a) a 13. pontot, ha a gépjárművezető keresőképtelenséget okozó betegség miatt nem végzett munkát, b) a 14. pontot, ha a gépjárművezető a szabadsága miatt nem végzett munkát, vagy c) a 15. pontot, ha a gépjárművezető olyan munkát végzett, amely nem tartozik az 561/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet vagy az AETR Megállapodás hatálya alá. (10) A gépjárművezető köteles a részére kiadott tevékenységigazoló lap 17-18. pontját a járművezetői tevékenységének megkezdése előtt kitölteni, továbbá a tevékenységigazoló lapot a 3821/85/EGK tanácsi rendeletben meghatározott módon - az adatrögzítő lapokra vonatkozó előírások megfelelő alkalmazásával - kell kezelni. Tachográf kártya kiadási eljárás 7. § (1) Tachográf kártya kiadása a lakóhely (székhely) szerint illetékes kártyakibocsátó hatóságnál - a (2) és (3) bekezdésben, továbbá műhelykártya esetén a 12. § (1) bekezdésben meghatározott személy által - benyújtott kártya kiadási kérelem útján kezdeményezhető. (2) A gépjárművezetői kártya, a műhelykártya, valamint az ellenőri kártya kiadására irányuló kérelem kizárólag személyesen nyújtható be. (3) Az üzembentartói kártya kiadását közúti közlekedési szolgáltatást végző vállalkozás esetében a vállalkozás szakmai vezetője, bérelt jármű esetében a jármű bérbevevője, egyéb üzemben tartó esetében az üzembentartói jogok gyakorlására jogosult személy kérheti. (4) A tachográf kártya kiadására irányuló kérelem benyújtásával egyidejűleg meg kell fizetni a tachográf kártya kiadásához külön jogszabályban meghatározott igazgatási szolgáltatási díjat. A tachográf kártya megszemélyesítése 8. § (1) A kártyakiadási kérelem benyújtásakor a 3821/85/EGK tanácsi rendeletben meghatározott személyes adatokat, továbbá az üzemben tartóra vagy a műhelyre vonatkozó adatokat a Nemzeti Közlekedési Hatóság Központi Hivatala által meghatározott formanyomtatványon kell megadni, valamint ezek hitelességét személyazonosításra alkalmas hatósági igazolvánnyal, továbbá - gépjárművezetői kártya esetében - az érvényes vezetői engedély bemutatásával kell igazolni. A kérelemben nyilatkozatot kell tenni arról, hogy nem áll fenn a tachográf kártya kiadását kizáró ok. (2) A kártyakibocsátó hatóság a tachográf kártya kiadására irányuló kérelem átvételével egyidejűleg a gépjárművezetői kártya, az ellenőri kártya, valamint a műhelykártya esetében a kérelmező személy képmását és névaláírását elektronikus úton rögzíti. (3) A kártyakiadási eljárás lefolytatását meg kell tagadni, ha a kérelmező: a) az (1) és (2) bekezdésben meghatározott adatokat és nyilatkozatot nem adja meg, vagy azok hitelességét nem igazolja, b) a kártya kiadásához tartozó személyes adatainak, névaláírás mintájának vagy képmásnak a kártyakibocsátó hatóság által történő kezeléséhez az érintett nem adja írásbeli hozzájárulását, c) már rendelkezik - a kérelmezettel megegyező típusú - érvényes tachográf kártyával. (4) A kártyakiadási eljárás során a kártyakibocsátó hatóság, továbbá a megbízása alapján a kártya megszemélyesítésében közreműködő kártyagyártó és a Nemzeti Közlekedési Hatóság Központi Hivatala a részére átadott személyes adatokat a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló törvényben, a 3821/85/EGK tanácsi rendeletben, valamint a közúti közlekedésről szóló törvényben meghatározott módon köteles kezelni. (5) A tachográf kártya érvényességi ideje a kiadásától számítva: a) gépjárművezetői kártya és üzembentartói kártya esetében 5 év, b) ellenőri kártya esetében 2 év, c) műhelykártya esetében 1 év. A tachográf kártya kiadását megelőző ellenőrzés és adatkezelés 9. § (1) A kártyakiadási eljárás megkezdésekor a kártyakibocsátó hatóság a bemutatott okmányok, a (3) bekezdésben meghatározott kártyanyilvántartás, valamint a tagállamok közti elektronikus kapcsolat útján ellenőrzi, hogy a) a kérelmező részéről fennállnak-e a 3821/85/EGK tanácsi rendeletben a tachográf kártya kiadásához meghatározott feltételek, b) a kérelmező részére adtak-e már ki azonos típusú tachográf kártyát, c) a gépjárművezetői kártyát kérelmező személy szokásos tartózkodási helye a Magyar Köztársaság területén van-e, d) a gépjárművezetői kártyát kérelmező személy végez-e az 561/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet hatálya alá tartozó tevékenységet. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott feltételek teljesülése esetén rendelhetőek a tachográf kártyához az elektronikus biztonsági kódok, valamint ezt követően állítható elő a megszemélyesített tachográf kártya. (3) A megszemélyesített kártyák adatairól, valamint a kapcsolódó elektronikus biztonsági adatokról a kártyakibocsátó hatóság nyilvántartást vezet (a továbbiakban: kártyanyilvántartás). A kártyanyilvántartásban a kiadott tachográf kártyán rögzített adatokat kártyatípusonként külön adatállományban kell rögzíteni. (4) A kártyanyilvántartásból adatszolgáltatás - csak a hatósági feladatának ellátásához szükséges adatokra kiterjedően - jogszabályban erre felhatalmazott szervezet számára teljesíthető. A tachográf kártya kiadása 10. § (1) A megszemélyesített, előállított és nyilvántartásba vett tachográf kártya, valamint a személyes azonosító kód - a kérelmező választása szerint - személyesen a kártyakibocsátó hatóság hivatali helyiségében vehető át, illetőleg postai úton külön-külön hivatalos iratként továbbítható. (2) A műhelykártyát, valamint az ellenőri kártyát a digitális tachográf műhely, illetőleg az ellenőrt foglalkoztató ellenőrző szerv részére kell postai úton továbbítani. A műhelykártyához tartozó személyes azonosító kód kizárólag a kártyatulajdonos részére adható át, illetőleg postázható. A tachográf kártya érvénytelenítése, cseréje, pótlása, visszavonása 11. § (1) A 6. § (8) bekezdésének a) pontja esetében a tachográf kártya tulajdonosának a bejelentése alapján a kártyakibocsátó hatóság a tachográf kártyát határozattal érvényteleníti és annak tényét a nyilvántartásba bejegyzi. (2) A kártyanyilvántartásból megállapítható kártyatulajdonos kérelme alapján a kártyakibocsátó hatóság - az a)-c) pontok esetében a 7-10. §-ban foglaltak ismételt alkalmazásával, a kártyanyilvántartásban rögzített adatok felhasználásával - a korábban kiadott tachográf kártya helyett új tachográf kártyát ad ki, amennyiben: a) az elveszett, ellopták vagy megsemmisült, b) valamely okból a tachográf kártya működésképtelenné vált, c) annak érvényességi ideje lejárt, d) a kártyatulajdonos szokásos tartózkodási helye a Magyar Köztársaság területe lett. (3) A (2) bekezdés b) és c) pontja esetében a kártyacsere kérelemhez csatolni kell a korábban kiadott tachográf kártyát, melyet a kártyakibocsátó hatóság visszavon. (4) A (2) bekezdés d) pontja alapján, indult eljárás során az új tachográf kártya átvételekor a külföldi hatóság által kibocsátott tachográf kártyát be kell vonni, melyet a bevonás okának megjelölésével a Nemzeti Közlekedési Hatóság Központi Hivatalához további intézkedés céljából meg kell küldeni. (5) Az ellenőrző szerv tagja a tachográf kártyát a helyszínen elveszi, ha az ellenőrzés során annak gyanúja merül fel, hogy a) a tachográf kártyát meghamisították, b) a kártyabirtokos nem a részére kiadott tachográf kártyát használja, c) a kártya tulajdonosa a tachográf kártyát a valóságnak meg nem felelő nyilatkozat, illetőleg hamisított okmányok alapján kapta. (6) Az (5) bekezdés a) pontjában meghatározott gyanút megalapozza, ha a) a tachográf kártyán vagy annak elektronikus tároló egységén javítás, törlés vagy más illetéktelen beavatkozás jelei észlelhetőek, b) a tachográf kártya anyaga, kivitele a valóditól eltér, c) a nyilvántartás szerint a tachográf kártya kiadására nem került sor. (7) Az ellenőrző szerv tagja a tachográf kártya elvételéről átvételi elismervényt ad, mely tartalmazza az elvétel e rendeletben meghatározott jogalapját. (8) A helyszínen elvett tachográf kártyát, valamint az intézkedésről készült jelentés egy példányát az ellenőrző szerv három munkanapon belül a kártyakibocsátó hatóságnak, külföldi hatóság által kibocsátott kártya esetében a Nemzeti Közlekedési Hatóság Központi Hivatalának megküldi. (9) A (4) bekezdés alapján bevont tachográf kártyát a Nemzeti Közlekedési Hatóság Központi Hivatala a tachográf kártyát kiadó tagállam illetékes hatóságának - a bevonás okának megjelölésével - megküldi. (10) Az (5) bekezdés b) pontját akkor kell alkalmazni, ha a tachográf kártya jogosítottja nincs a helyszínen. Ebben az esetben az elvett tachográf kártya csak a kártyatulajdonosnak adható vissza. (11) A visszavont tachográf kártyát a kártyakibocsátó hatóság egy naptári évvel a leadást követően selejtezi és a kártyatulajdonosra vonatkozó adatokat a kártyanyilvántartásban a kártya eredeti érvényességi idejét követő 5 évig megőrzi. A műhelykártya kiadása, használata és nyilvántartása 12. § (1) Műhelykártya annak a személynek adható ki, aki a gépjárműfenntartó tevékenység végzésének személyi és dologi feltételeiről szóló külön jogszabályban foglaltak alapján: a) megfelel a tevékenység végzéséhez meghatározott személyi feltételeknek, valamint teljesíti az 5. § (3) és (5) bekezdésében meghatározott további képzettségi követelményeket, b) a Nemzeti Közlekedési Hatóság területileg illetékes regionális igazgatósága által nyilvántartásba vett digitális tachográf műhelyben a digitális tachográfok javításának feladatát ellátja. (2) A műhelykártya kiadása iránti kérelmen a digitális tachográf műhely vezetőjének nyilatkoznia kell az (1) bekezdésben meghatározott feltételek teljesüléséről. (3) A kártyakibocsátó hatóság a kártyanyilvántartásban a műhelykártyák adatai alapján - a Nemzeti Közlekedési Hatóság Központi Hivatala útján - teljesíti a 3821/85/EGK tanácsi rendelet 12. cikk (3) bekezdésében meghatározott adatszolgáltatási kötelezettséget. (4) A digitális tachográf műhely vezetője köteles gondoskodni arról, hogy a) a műhelykártyát a digitális tachográf műhelyben a gépjárműfenntartó tevékenység személyi és dologi feltételeiről szóló külön jogszabályban meghatározott módon az illetéktelen hozzáférés ellen védve tárolják, b) a műhelykártyát kizárólag a tulajdonosa birtokolhassa, c) a műhelykártyát a kártyakibocsátó hatóságnál leadják, amennyiben 1. a digitális tachográf műhely e tevékenységét megszünteti, 2. az ellenőrző szerv a digitális tachográf műhely ellenőrzése alapján a tevékenység végzését átmenetileg megtiltotta, 3. a műhelykártya tulajdonosának a digitális tachográf műhelyben folytatott tevékenysége megszűnik. (5) A műhelykártyát kizárólag annak tulajdonosa személyesen - a tachográfokról szóló közösségi rendeletben, valamint az e rendeletben meghatározott előírások betartásával - használhatja. A műhelykártya a kártyatulajdonost foglalkoztató digitális tachográf műhelyben, továbbá - annak megbízása alapján, a Nemzeti Közlekedési Hatóság regionális igazgatóságához történő előzetes bejelentés esetén - más tachográf műhelyben használható. (6) A digitális tachográf által gyűjtött és tárolt valamennyi olyan adatot, amely a tachográf javítása során esetlegesen megsemmisülhet, a javítás megkezdése előtt az adatok megőrzése, illetőleg a javítás utáni visszatöltése céljából le kell tölteni (a továbbiakban: letöltött adatok). A letöltött adatokat a digitális tachográf műhely 2 évig köteles megőrizni. A letöltött adatok kizárólag a jármű üzemben tartója, valamint az ellenőrző szerv számára adhatóak át. (7) A letöltött személyes adatokat a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló törvényben foglaltak megtartásával kell kezelni. A további letöltött adatokat üzleti titokként kell kezelni. (8) A (6) bekezdésben meghatározott adatletöltés-visszatöltés meghiúsulása esetében ennek tényéről a műhely - jegyzőkönyv felvétele és megküldése mellett - 15 munkanapon belül értesíti a kártyakibocsátó hatóságot, valamint a jármű üzemben tartóját. A digitális tachográf műhely ellenőrzése 13. § (1) A kártyakibocsátó hatóság a gépjárműfenntartó tevékenység személyi és dologi feltételeiről szóló külön jogszabályban meghatározott ellenőrzései során kiemelten ellenőrzi a digitális tachográf műhely tevékenységét és ezen belül a műhelykártya jogszerű használatát. (2) A műhelykártya jogosulatlan használata, illetőleg a műhelykártya meghamisításának alapos gyanúja esetén a kártyakibocsátó hatóság: a) a kártya használója ellen szabálysértési eljárást kezdeményez, b) ismétlődő, illetőleg a tachográf műhely vezetőjének felróható esetben a digitális tachográf műhely tevékenységét egy évig terjedő időre megtilthatja. (3) A meghamisított műhelykártyát az ellenőr a helyszínen elveszi és a műhelykártya bevonását kezdeményezve azt a kártyakibocsátó hatósághoz továbbítja. Az ellenőri kártya kiadása és használata 14. § (1) Az 561/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletben foglaltak ellenőrzését végző hatóságok (a továbbiakban: ellenőrző szerv) feladatkörében közúti, illetve telephelyi ellenőrzést végző személy (a továbbiakban: ellenőr) részére az ellenőri kártyát az ellenőrt foglalkoztató ellenőrző szerv kezdeményezésére adja ki a kártyakibocsátó hatóság. (2) Az ellenőri kártya kiadásakor - az ellenőrző szerv és a Nemzeti Közlekedési Hatóság Központi Hivatala közti megállapodás esetén - az ellenőrök adatainak és képmásának rögzítését az ellenőrt foglalkoztató ellenőrző szerv is elvégezheti. (3) Az ellenőr az ellenőri kártyát kizárólag a feladatkörébe tartozó ellenőrzés során, személyesen használhatja. (4) Az ellenőrt foglalkoztató ellenőrző szerv köteles gondoskodni arról, hogy: a) a szolgálaton kívüli ellenőr ellenőri kártyáját illetéktelen hozzáférés ellen védve tárolják, b) az ellenőri kártyát kizárólag a tulajdonosa birtokolhassa, c) az ellenőri kártyát a kártyakibocsátó hatóságnál leadják, amennyiben az ellenőri kártya tulajdonosának az ellenőri jogállása megszűnik. (5) Az ellenőrzés alá vont gépjárművezető, illetőleg az általa vezetett gépjármű üzemben tartója köteles tűrni és magatartásával elősegíteni az ellenőr által a járművön és a jármű vezetőfülkéjében végzett - a 3821/85/EGK tanácsi rendeletben foglaltak megtartásának vizsgálatára irányuló - ellenőrzést, továbbá ennek keretében különösen a digitális tachográfból az ellenőri kártya alkalmazásával történő adatletöltést. (6) Az ellenőri kártyával letöltött adatokat az ellenőr és az ellenőrt foglalkoztató ellenőrző szerv kizárólag a feladatkörébe tartozóan kezelheti. Záró rendelkezések 15. § (1) Ez a rendelet - a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel - 2006. január 1-jén lép hatályba. (2) E rendelet 7-14. §-a 2006. június 23-án lép hatályba. (3) Ez a rendelet a következő uniós jogi aktusok végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapítja meg: a) a Tanács 3821/85/EGK rendelete (1985. december 20.) a közúti közlekedésben használt menetíró készülékekről, 4-5. cikk, 7-10. cikk, 12. cikk (2) és (3) bekezdés, 13. cikk, 14. cikk (3)-(5) bekezdés, 15. cikk (5) bekezdés, 16. cikk (1) és (3) bekezdés, b) a Tanács 2135/98/EK rendelete (1998. szeptember 24.) a közúti közlekedésben használt menetíró készülékről szóló 3821/85/EGK rendelet, továbbá a 3820/84/EGK és a 3821/85/EGK rendeletek végrehajtására vonatkozó 88/599/EGK irányelv módosításáról, 1. cikk 2. pont, 4. pont, 5. pont a)-c) alpont, 6. pont, 7. pont b) alpont, 9. pont b) alpont, c) az Európai Parlament és a Tanács 561/2006/EK rendelete (2006. március 15.) a közúti szállításra vonatkozó egyes szociális jogszabályok összehangolásáról, a 3821/85/EGK és a 2135/98/EK tanácsi rendelet módosításáról, valamint a 3820/85/EGK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről, 10. cikk (5) bekezdés a) pont i) alpont, d) a Bizottság 2007/230/EK határozata (2007. április 12.) a közúti szállításra vonatkozó egyes szociális jogszabályokkal kapcsolatos formanyomtatványról. 16. § 1-2. számú melléklet a 124/2005. (XII. 29.) GKM rendelethez 3. számú melléklet a 124/2005. (XII. 29.) GKM rendelethez Tevékenységigazoló lap Az 561/2006/EK rendelet vagy a Nemzetközi Közúti Fuvarozást végző járművek személyzetének munkájáról szóló Európai Megállapodás (AETR Megállapodás) alapján végzett tevékenységek igazolása

Vezetési idők Pihenőidők

Napi
Heti vagy napi pihenőidők
között maximum:
- 9 óra/nap,


hetente 2-szer
11 óra/nap egybefüggően,
A járművezetőnek bármely két heti pihenőidő
között legfeljebb három csökkentett (9 órás) napi
pihenőideje lehet.
12 óra/nap ha megosztott
hosszabbítható:

-
10 óra/nap.

A hét:
hétfő 00:00-tól vasárnap
24:00-ig tart.
pihenőt tart:
maximum 2 részre osztható, ebből az utóbbi
szakasz szünet nélkül legalább 9 óra.
Csak álló gépkocsi fekvőhelyes fülkéjében,
szállodában, telephelyen, lakóhelyen tölthető, a
járművezető közben egyéb munkát nem végezhet.
30 órás
ciklus
2 gépkocsivezető esetén
alkalmazható
Mindkét gépkocsivezető 9 óra/nap egybefüggő
pihenőidőt köteles eltölteni. Álló jármű!!




Heti
Maximum: 56 óra, a hatodik
vezetési nap után heti
pihenőt kell tartani.
A 6-ik munkanap végéig halasztható, ha a 6 napi
vezetési idő nem haladja meg a maximumot.
Egybefüggő 45 óra, mely csökkenthető akár 24
óra egybefüggő pihenőidőre. Minden csökkentést
a hetet követő 3-ik hét vége előtt vissza kell
pótolni egy legalább 9 órás pihenőidőhöz
kapcsolva.
Bármely két, egymást követő héten a
járművezetőnek
tartania kell legalább:
- két rendszeres (45 órás) heti pihenőidőt, vagy
- egy rendszeres (45 órás) heti pihenőidőt és egy
legalább 24 órás csökkentett heti pihenőidőt.
(de mindkettőhöz nem).
Kétheti Nem pihenő idő!
4,5 óra vezetési idő után
legalább 45 perc.
A 45 perc bármikor történő
elérése után 4,5 óra
vezetés újra kezdhető.
Ez a szünet felcserélhető egy legalább 15 perces
szünettel, amelyet egy legalább 30 perces
szünetnek kell követnie, elosztva e szüneteket oly
módon hogy megfeleljenek az első bekezdés
rendelkezéseinek.

Pihenőidő
megszakítás
a (komp,
vonat)
Pihenőidőt megszakítani vasútra, hajóra ráállás,
leállás céljából legfeljebb 2-szer lehet.
A megszakítás maximum 1 óra lehet.
A járművezető számára háló-vagy
fekvőhelynek kell rendelkezésre állnia.
Rendkívüli
esetek
Az előírásoktól rendkívüli, előre nem látható ok
miatt el lehet térni, ha:
- a közlekedés biztonságát nem veszélyezteti,
- a legközelebbi várakozóhely eléréséig tart,
- a gépjárművezető, az utasok, a rakomány
biztonsága érdekében.

Az eltérés módját és okát a menetíró korong v.
szalag hátoldalára rá kell írni.

a KRESZ változása, az alábbiakban:


A kormány a közúti közlekedés biztonságának javítása, valamint a kapcsolódó uniós szabályozások nemzeti jogba történő átvétele és a díjfizetés mellett igénybe vehető közutakon alkalmazott jelzőtáblák egységesítése céljából 58/2007. (III.31.) Korm. számú rendeletével 2007. április 1-jétől módosította a közúti közlekedés szabályairól szóló 1/1975. (II.5.) KPM-BM együttes rendeletet(KRESZ)
1. A közúti közlekedésbiztonság javításal összefüggő feladatokról szóló 1132/2005. (XII.23.) Korm. határozat 3. pontjában foglaltak végrehajtása érdekében: a) a lakott területen kívül az úttesten, a leállósávon és az útpadkán tartózkodó gyalogosoknak - éjszaka és rossz látási viszonyok mellett - 2008. január 1-jétől fényvisszaverő mellényt (ruházatot) kell viselnie. (e rendelkezés vonatkozik a gépkocsiból kiszálló személyekre és az állatokat hajtókra is), b) a lakott területen kívüli út úttestén, útpadkáján kerékpárral közlekedőknek - éjszaka és rossz látási viszonyok mellett - 2007. június 1-jétől fényvisszaverő mellényt (ruházatot) kell viselniük, A fényvisszaverő mellényre (ruházatra) vonatkozó követelményeket az MSZ EN 471:2003. számú szabvány határozza meg. c) az óvodás gyermekek, közoktatási intézmények tanulóinak szállítására rendszeresített, nem menetrend szerint közlekedő autóbuszoknak (iskolabusz) 2009. szeptember 1-jétől a következő rendelkezéseknek kell megfelelniük: - a gyermekszállítást külön táblával kell jelölniük, - az üléseket biztonsági övvel kell ellátniuk, - a 135 cm-nél alacsonyabb gyermeket gyermekbiztonsági rendszerben (gyermekülés) rögzítik, - a legalább 135 cm magas gyermeket biztonsági övvel rögzítik, - a szállított utasok ülőhellyel rendelkeznek.
2.A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény rendelkezéseihez kapcsolódóan: a) a rendelet meghatározza az úthasználati díj megfizetésével igénybe vehető autópályák, autóutak és országos főutak megjelölésére vonatkozó jelzőtáblákat, b) a lakott területen kívüli utakon a közút kezelője - jelzőtábla kihelyezésével - 90 km/óránál magasabb sebességgel történő közlekedést is lehetővé tehet, c) a meghatározott össztömegű tehergépkocsik behajtási tilalma "Zóna" feliratú jelzőtáblával is jelezhető "Korlátozott forgalmú övezet" (zóna)
3.A transzeurópai közúthálózat alagútjainak jelzőtáblával történő megjelölésére vonatkozó, az Európai Parlament és a Tanács 2004/54/EK irányelve rendelkezéseinek nemzeti jogba illesztéséhez kapcsolódóan a rendelet külön jelzőtáblát vezet be.
4. Az M1,M2,M3,N1,N2,N3 kategóriájú gépkocsik üléseihez beszerelt biztonsági övek és biztonsági gyermekülések használatára vonatkozó rendelkezéseket - a járműtechnikai fejlődéséhez és a 2003/20/EK irányelv 2006. május hóban hatályba lépett rendelkezéseihez igazítva - pontosítani kell: A gépkocsi kategóriák: - M1: személygépkocsi, - M2: legfeljebb 5 t megengedett legnagyobb össztömegű autóbusz, - M3: több, mint 5 t megengedett legnagyobb össztömegű autóbusz, -N1: legfeljebb 3,5 t megengedett legnagyobb össztömegű tehergépkocsi és vontató, - N2 : több, mint 3,5 t, de legfeljebb 12 t megengedett legnagyobb össztömegű tehergépkocsi és vontató, - N3: több, mint 12 t megengedett legnagyobb össztömegű tehergépkocsi és vontató. A gyermekbiztonsági rendszerek (gyermekülés) használata 150 cm testmagasságig általában kötelező. Ha a gépkocsi a gyermekbiztonsági rendszer beszerelésére alkalmatlan, e gépkocsikban - az autóbuszok kivételével - 3 évnél fiatalabb gyermek nem szállítható. E gépkocsiban a 3 évnél idősebb gyermek csak a hátsó üléseken szállítható. Gyermekbiztonsági rendszer (biztonsági gyermekülés): - integrált gyermekbiztonsági rendszer: hevederek vagy hajlékony elemek kombinációja, biztonsági csattal, beállító eszközökkel, tartozékokkal és egyes esetekben kiegészítő székkel és/vagy ütközésvédelemmel együtt, amit a saját beépített hevederrel vagy hevederekkel rögzítenek; - nem integrált gyermekbiztonsági rendszer: részleges biztonsági rendszer, amely a felnőttek számára szolgáló biztonsági övvel együtt használva - amely körbeveszi a gyermek testét, vagy biztonságosan rögzíti azt a szerkezetet, amelyben a gyermeket elhelyezik - teljes gyermekbiztonsági rendszert képez;" Egyéb kapcsolódó rendelkezések: a) az egy ülőhelyen utazó két 10 évnél nem idősebb gyermek esetében a jelenlegi gyermekülés-használati mentesség megszűnik. Minden gyermeket külön ülőhelyen kell elhelyezni és őket kötelezően gyermekbiztonsági rendszerben (biztonsági gyermekülésben) kell elhelyezni, b) a gyermekbiztonsági rendszer használata 135 cm testmagasság alatt kötelező, c) a legalább 135 cm testmagasságú és 3 évnél idősebb gyermek biztonsági övvel is rögzíthető, d) a gépkocsik első ülésén 150 cm-nél kisebb testmagasságú gyermek csak gyermekbiztonsági rendszerben rögzítve szállítható, e) a nem menetrend szerinti személyszállítást végző autóbuszban (pl. különjárat, szerződéses járat) a 135 cm-nél kisebb testmagasságú gyermeket 2007. szeptember 1-jétől gyermekbiztonsági rendszerben kell elhelyezni. f) nem kötelező a gyermekbiztonsági rendszer használata, ha orvosi igazolás ennek használata alól felmentést ad. A biztonsági övek használata: a) ha gépkocsiban a biztonsági övek beszereléséhez szükséges rögzítési pontok nincsenek kialakítva, a biztonsági öv használata nem kötelező, b) ha a gépkocsi üléséhez biztonsági övet szereltek fel, annak használata általában kötelező, kivéve bb) ha orvosi igazolás ennek használata alól felmentést ad, bc) a lakott területen menetrend szerinti személyszállítást végző autóbuszban, bd) a lakott területen kívül menetrend szerinti személyszállítást végző autóbuszban, ha az autóbusz álló utasokat is szállíthat, be) a hátramenetben közlekedő gépkocsi vezetőjének; bf) a taxi gépkocsi vezetőjének, ha taxi üzemmódban utast szállít; bg) a mentő gépkocsi betegellátó terében utazóknak, ha a becsatolás a beteg állapotának romlását okozhatja, a betegellátást akadályozza; Ha az autóbuszban a biztonsági övek használata kötelező, erről az utasokat a személyzetnek tájékoztatnia kell, az ülésekhez erre utaló jelzést (matricát) kell elhelyezni.
5. A mezőgazdasági vagy erdészeti traktorok, azok pótkocsijainak típusjóváhagyásáról, valamint a 74/150/EGK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló 2003/37/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv rendelkezéseinek figyelembe vételével a járművek megengedett sebessége 30km/óráról 40 km/órára emelkedik. 2.,/ Az előéleti pontrendszer változása, az objektív felelősség elve gyorshajtások ügyében! Zéró toleranciát hirdettek az ittas vezetők ellen. A helyszínen elveszik a rendőrök annak a sofőrnek a jogosítványát, akit alkoholos vezetésen érnek. A jövőben nem bújhat ki a közlekedési szabálysértés alól az az autós sem, akit nem állítottak mege a közlekedési szabálysértés után. Életbe lép az objektív felelősség elve. Ez azt jelenti, hogy a gépjármű-tulajdonos utólag nem hivatkozhat arra: nem tudja, ki vezette az autót, és a családtagjaira nem köteles terhelő vallomást tenni. Ilyen esetben a jövőben az autó tulajdonosa vagy üzemben tartója kapja a bírságot. A gyorshajtók ellen bevetik az autópályák matricafigyelő kameráit az eddig ebből a célból telepített kamerák mellett. Jövő januártól szigorodik a büntető pontrendszer is. Az eddigi 2 helyett 6 pontba kerül a gyorshajtás. Ugyancsak 6 pont jár az eddigi 3 helyett a szabálytalan előzésért és a piroson való áthajtásért. 5 pont a tiltott helyen parkolás. Tobábbra is 18 pontnál "ugrik a jogsi". A szigorúbb szabályozás csak akkor jelenthet visszatartó erőt, ha az eddiginél sűrűbb az ellenőrzés.

KÖSZÖNTŐ | ELNÖKSÉG | TESZ | WABERER's | KÖZLEKEDÉS | GALÉRIA | WEBMASTER | Tartalom


2009-2010 | satjani@freemail.hu

Vissza a tartalomhoz | Vissza a Fő menübe